|
2023-04-29 20:15:42, szombat
|
| |
| |
TISZTELET AZ ÉVEKNEK 
Az idősek tisztelete minden kultúrában elfogadott, sőt, elvárt feladat. Kínában például törvény írja elő a család egységét és annak öregebb tagjainak tiszteletét. És bár az idők változnak, Japánban és Koreában külön ünnep van az öregek megért koráért.
A nyugati országok a maguk kortárs világával sokkal inkább előrébb helyezik a fiatalabb generációt, mondván bennük van a jövő. Viszont nem szabad elfelejtenünk az idősebb korosztályt sem, akiknek köszönhetően mi magunk is élhetünk. Jöjjön néhány dolog, amit figyelembe kell vennünk az idősebbekkel szemben, akiknek igazán hálásak lehetünk!
Tovább éltek, mint mi
Nos, ezt tudjuk, nyilván. De ha megállunk egy kicsit gondolkodni ezen, és megpróbáljuk az ő útjukat járni, rájövünk, hogy mennyi tiszteletet érdemelnek. Az élet nehéz! Legyünk türelemmel és tekintéllyel az időre, amit már eltöltöttek a földön.
Többet tudnak, mint gondolnánk
Ha még nem éreztetek késztetést arra, hogy leüljetek beszélgetni a nagyszüleitekkel vagy az idős szomszédaitokkal, akkor itt az ideje néhány kérdést feltennetek nekik. Tiszteljük a világot, amit átéltek, a történelmet, amit túléltek. Egy élethossznyi tudás lakozik bennük.
Máshogy látják a világot
A saját élettapasztalataikkal és az időn keresztül, amit eddig megéltek egy teljesen más, saját perspektívából látják a világot. Éppen ezért érdemes sok időt eltölteni velük, szélesíthetik a saját látásmódunkat!
Tapasztalatok, amikről mi csak álmodunk
Soha nem fogjuk tudni, hogy milyenek voltak a dolgok abban az időben, mikor még nem éltünk. Nekünk csak elképzeléseink vannak arról, hogy milyen lehetett modellnek lenni a '80-as években, vagy milyen lehetett átélni a világháborúk időszakát. Ők viszont tudják.
Ők a mi családunk
A nagyszülők döntéseinek eredménye mi magunk vagyunk! Ha ők nincsenek, sem a szüleink, sem mi nem lennénk. Legyünk hát türelemmel és tisztelettel feléjük, az életük és a tapasztalatuk iránt. Az idő előrehaladtával változik a sorrend, most rajtunk a sor, hogy bizonyítsunk és tanítsunk nekik valamit.
Antóni Sándor: TISZTELET AZ ÉVEKNEK
Tisztelet az elszállt hosszú éveknek,
Becsületes, sok-sok dolgos kezeknek.
Hosszú éveken át szorgalmasan éltünk,
Évek múlásával nyugdíjasok lettünk.
Anyák, Apák családot neveltünk,
Szeretetben, békességben együtt éldegélünk.
Egy év ugyan elszállt felettünk,
A jó istennek ezt szívből köszönjük.
Öregség, ez is egy múló állapot,
Út mit fáradt lábunk koptatott.
Idősek lettünk, mi sok évet takar,
Volt sok tél, ősz és tavasz.
Tisztelettel emlékezünk mindazokra,
Kik nem lehetnek közöttünk otthonunkba.
Mi még itt vagyunk, ünnepeltek vagyunk,
Tisztességben megőszült homlokunk.
Kis falunk bölcsőnk ringatója,
Itt neveltük gyermekeinket a becsületes életmódra.
Elrepültek az évek bizony felettünk,
Nem csak a rosszra, a szépre is emlékszünk.
Ami elmúlt vissza soha nem tér,
De a szeretet szívünkben örökké él.
Ünnepelni jöttünk itt ma össze,
Hálánkat és szeretetünket még szorosabbra kösse.
Köszönetet mondunk azoknak mindezért,
Kik megrendezték számunkra ezt a szép estét.
Idősek napján mikor összejárunk,
Benne szinte egy családban találunk.
Adjon isten még sok boldog évet,
Békességet, otthont, erőt, egészséget.
Ady Endre: ISMERETLEN ÁTOK - Részlet
"... Nem adott az élet
Nyugodalmat, békét,
Feldúlta lelkemnek
Végső menedékét;
Nincs már egy reményem,
Szivemből már régen
Eltüntek az álmok...
Megfogott, megölt egy
Ismeretlen átok!"
Bódi Irén: AZ IDŐ VONATÁN
Egy pálya útja véget ér.
A gyorsvonat megáll, s a búcsúzó útitárs más vonatra száll.
Az idő vonatán lassan döcög tovább,
S ha kinéz ablakán, nem fut el úgy a táj,
Ahogy elfut - az ifjúság.
Az ember a múltba ezerszer visszanéz,
S szeretné újraélni mindazt ami szép.
Lassítaná az időt, s megállítaná a legszebb perceket,
De az idő kerekét megállítani nem lehet.
Amilyen hosszú volt az út, annyi szépet rejt a múlt!
Ahogy este a Nap leszáll, úgy válik múlttá a jelen,
Míg pirkad a hajnal, a jövő csak sejtelem.
Az ember a múltba ezerszer visszanéz,
Könnyűnek látszik a búcsúzás, de búcsúzni mindig nehéz.
Breitner János: ÖREG FIÚ DALA
Amikor még húszéves az ember,
dal fakad az ajkán, nem panasz.
Az éveket még zsugorgatni nem kell,
s oly édes még az illatos tavasz.
Húszéves vagy, Istenem, de szép is!
Tárt karokkal vár a nagyvilág.
Május van és néked kék az ég is,
mind tiéd a harmatos virág.
Húszéves vagy, s mindezt meg se látod,
úgy szeretnél felnőtt lenni már.
Ne kergessed el az ifjúságod,
hisz úgyis elszáll, siettetni kár.
Bizony, bizony egy szép napon
kopog az ősz az ablakon,
s egy reggel már a hajadon csillog a dér.
Még zeng a dal, még itt a nyár,
de langyos már a napsugár,
és odakünn egy régi dalt dúdol a szél.
Hűtlenül elhagyott az ifjúság,
de nyílik még számodra sok szép virág.
Ma még talán nagyon szeretsz,
de ifjú már sosem lehetsz,
öreg fiú, húszéves már sosem lehetsz!
Gyors szárnyakon repülnek az évek,
nem segít rajt' bűbáj, sem varázs.
Míg sóhajtássá halkul el az ének:
A szilaj lángból lesz szelíd parázs.
Ne kergess már tarka délibábot,
várd meg, mit az élet hoz eléd!
Hűvös estén vedd fel a kabátot,
s örülj, hogyha ízlik az ebéd!
Öreg fiú, ne légy mohó, ácsi!
Régi fényed lassan megkopott.
Egy nap egy lány azt mondja, hogy "bácsi",
ejts egy könnyet, s aztán megszokod!
Bizony, bizony egy szép napon
kopog az ősz az ablakon,
s egy reggel már a hajadon csillog a dér.
Még zeng a dal, még itt a nyár,
de langyos már a napsugár,
és odakünn egy régi dalt dúdol a szél.
Hűtlenül elhagyott az ifjúság,
de nyílik még számodra sok szép virág.
Ma még talán nagyon szeretsz,
de ifjú már sosem lehetsz,
öreg fiú, húszéves már sosem lehetsz!
Csákányi László - Az öreg fiú dala
Link
Deli Enikő: KEZEK
Foltos, ráncos, öreg kezek!
Kérlek szépen, meséljetek!
Gyermekként hogyan éltetek?
Öleltetek? Szerettetek?
Foltos, ráncos, öreg kezek!
Sokat fáradva éltetek.
De hiszem azt is: öleltetek.
Kedves kézben pihentetek.
Foltos, ráncos, öreg kezek!
Unokákat tereltetek,
Nekik oly sokat főztetek,
Kapáltatok, kötöttetek.
Fáradt, kedves, öreg kezek!
Kérlek szépen: pihenjetek!
Annyi mindent megtettetek!
Pihenjetek, s öleljetek!
Egy 90 éves néni mindennapos imája
KI MONDANÁ EL?
Ki mondaná el Isten a Te szépségedet?
Égen, földön hiába keresem képedet.
A harmatcsepp, a hajnal, 
a csergő gyöngypatak szépséged árnya csak.
Leborulok előtted Istenem,
szépségedet ki nem beszélhetem.
Ki mondaná el Isten a Te hatalmadat?
Egy szó ronthat, teremthet színes világokat.
Megfékezed a felhők dörgő villámait,
a bőszült tengerek háborgó habjait.
Leborulok előtted Istenem,
hatalmadat ki nem beszélhetem.
Ki mondaná el Isten a Te jóságodat?
Mi vétkezünk, és Te nyújtod békítő jobbodat.
Megöntözöd esőddel a szomjas földeket.
Értünk hímzed virággal a szép természetet.
Leborulok előtted Istenem, 
jóságodat ki nem beszélhetem.
Elmondta 2005. október 27-én a 90 éves délbácskai származású Vasék Mária Valéria
Szegeden, az Idősek Otthonában. Még gyermekkorában tanulta.
Erdődy Elek: HA NAGY LESZEK, ANYÁM
Ha nagy leszek anyám... fiad ígéri néked:
Nagyon, nagyon boldoggá foglak tenni téged.
Teérted dolgozom, örökké, szakadatlan,
Hogy visszaadjam azt, amit tetőled kaptam...
Ha nagy leszek anyám : tied lesz napom, éjem,
Hogy régi mosolyod orcádra visszatérjen,
Hogy eltüntessem rólad én a gond-keresztet,
Mely fáradt szép szemed alatt megbújva reszket...
Ha nagy leszek anyám, csak érted fogok élni!
Becézni foglak és a szellőtől is védni,
Hogy megháláljam lelked rám hullott csodáját,
Hiszértem szenveded az élet Golgotáját...
Lábod elé hintek ezer selymes virágot,
Hogy visszaadjam neked boldog ifjúságod,
Hogy visszaadjam azt, amit tőled elvettem:
Te tönkre mentél, s én viruló életet leltem.
Ha nagy leszek, anyám, bíborban fogsz majd járni,
Egész világ tisztelni fog, s csodálni,
Arcodról eltűnik a gond s a néma bánat
Egész világ irigyli majd az én anyámat,
Az édesanyámat.
Ha nagy leszel, fiam, tudom, hogy így kell lenni,
Vágycsillagok után dalolva fogsz majd menni.
Örökre elhagyod fehér hajú anyádat,
Mint virághullatott, elhervadt rózsaágat...
Ha nagy leszel, fiam, majd mindent elfelejtesz,
S ha értem néha tán egy-két könnycseppet ejtesz,
Az élet mégis messze rózsakertbe csábít,
Hol számodra ezer csodás álomvirág nyit...
Ha nagy leszel, fiam, nem fogsz törődni velem,
S míg én remegve várlak árva, bús sötétben,
Egy másik asszonyszív ölel magához téged,
Egy másik asszony hív : a hites feleséged. . .
Ha nagy leszel fiam, emlékezni se fogsz rám,
Fakó lesz vén szemem, és ráncos lesz az orcám,
Mert búsak napjaim keservesek az éjek,
És téged egyre messzebb visznek el az évek...
De szívem boldog lesz ha hírül hozzák mások,
Hogy megtaláltad mégis a földi boldogságot,
Eltűnik minden gondránc és a könnyes bánat,
Ha irigyelni fogják az én fiacskámat.
Édes fiacskámat!...
Erdődi Elek: Ha nagy leszek, anyám... - Videó
Link
HA EGYSZER MEGÖREGSZÜNK
Amint megöregszünk, ideje, hogy reményt és ihletet merítsünk azon "NAGY emberek" teljesítményeiből, akiknek van bátorságuk szembenézni a kor kihívásaival.
Ilyen például Harold Schaumberg.
Gyakran kérdezték tőlem:
"Mit csináltok ti, öreg fiúk egész nap, most, hogy nyugdíjba vonultatok?"
"Nos, nekem az a szerencsém, hogy vegyészmérnöki képzettségem van, és így sok örömet szerezhetek magamnak azzal, hogy sört, bort és egyéb alkoholtartalmú folyadékokat vizeletté változtatok át."
Legyen hát Harold példakép mindannyiunk számára!
Aki még nem nyugdíjas, irigykedhet...
"Nagy baj az öregség de ez az egyetlen esély a túlélésre"
Heltai Jenő: AMIKOR MEGÖREGSZÜNK
Szívem falán a gond sötétlik,
Egy árny a hófehér falon:
Óh, megöregszel te is egyszer,
Én édes, szőke angyalom.
A szőke haj ezüstre válik,
Barázdás lesz a homlokod,
És csókos ajkad pírja elvész
S a szíved halkabban dobog.
És benne mélyen eltemetve
A régi, régi szerelem,
És szenvedélytelen, szeliden
Fogsz társalogni énvelem.
Igérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből vissza nem veszed,
S szeretni fogsz majd akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.
Ígérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy oly nagyon szerettelek,
Hogy rácsókoltam ajakadra
Sok év alatt a zord telet.
Ígérd meg azt, hogy megbocsátod,
Hogy elhervadtál keblemen,
Hogy másnak senkije se voltál,
Csak nékem voltál MINDENEM.
Ígérd meg azt, hogy szemrehányást
Szíved magadba nem fogad
S nem kéri tőlem soha vissza
Aranyos ifjúságodat
IDŐSEKNEK
Az öregedés az egyetlen módja annak,hogy hosszú életűek legyünk.
Semmi sem múlik olyan gyorsan, mint az évek.
A fiatalságom bolondságaiból nem az általam elkövetett őrültségek gyötörnek engem a legjobban, hanem az a tény,hogy nem mehetek vissza újra elkövetni azokat.
Sok ember sohasem lesz 80 éves, mert arra vesztegetik az idejüket, hogy megpróbálnak örökre 40 évesek maradni.
Amikor fiatal voltam, azt mondták, majd meglátod, ha 50 éves leszel.Elmúltam 50, de nem látok semmit.
Fiatalabb koromban 4 hajlékony tagom volt és 1 merev. Ma négy merev és egy hajlékony tagom van.
A fiatalok szemében tűz ég. Az öregek szemében fényesség világít.
Mindannyiunkban lakozik egy kisgyermek.
A fiatalemberek csoportosan utaznak,a felnőttek párosával,az öreg emberek egyedül sétálnak.
Mindannyian meg akarunk öregedni, és mindannyian le akarjuk tagadni,hogy oda érkeztünk.
Mindannyiunknak tudni kell, hogyan éljük az életet,ne csak az éveket gyűjtsük.
Juhász Gyula: A TÁVOZÓ
A tűnő ifjúsággal messze mennek
Az örömök és búcsút énekelnek,
Mint ősszel a fecskék, a költözők.
Elszálló évekkel szállnak tova
A vágyak is s nem térnek meg soha,
Mint darvak, melyek a tengerbe vesztek.
De alkonyatkor a nyugati ég
Rózsásabb és szelídebb a vidék,
Az életem rónája is kitárul.
És szeptemberben tarkább lesz a lomb.
Így szépülnek meg hervadt bánatok,
Így nézek vígan őszi csillagokba.
Kun Magdolna: ADJ MÉG URAM IDŐT
Adj még Uram erőt, hogy ne fáradjak el
azon a hosszú-hosszú úton, amin menni kell,
mert úgy szeretném érezni még egy kicsikét
az őszbe szökött napláng langyos melegét.
Adj még Uram időt, hogy vágyott álmaim
túllépjenek fájdalmamnak könnyes kínjain,
s én bátran hihessem, van még annyi évem,
amennyi feledteti velem minden szenvedésem.
Adj még Uram időt, pár reményteli évet,
hogy boldogságban teljen ez az elröppenő élet,
mert oly közelről fúj már az a sarki hideg szél,
mely virágzó tavaszról többé nem mesél.
Kun Magdolna: Ahogy idősödöm
Ahogy idősödöm, egyre jobban érzem,
becsülni kell minden napot, mely adódik még nékem,
becsülni és megköszönni a magasságos égnek,
hogy nem hagyott el erőm, s hogy van még bennem élet.
Mert amíg van erő bennem, tán remélhetem azt,
hogy része lehet életemnek a következő nap,
és az azt követő újabb nap, melyben ismét meglelem,
azon apró csodákat, mikért érdemes élnem.
Sok évtized elszaladt már, s az időm egyre fogy,
mert úgy születtünk, hogy nem lehetünk halhatatlanok,
hiszen mindenkinek ki van szabva másodpercre tán,
hogy mikor fénylik fel előtte egy másik útirány.
L. Gál Mária - ÖREGSZEM, URAM
Sejtem, hogy hamarosan
közéjük tartozom
romlik szemem, s egyre
több a bajom, gondom.
Uram!
Őrizz meg mindentől
melyek miatt
nehéz az öregeket szeretni.
Segíts! - tudjam
rigolyáimat, betegségeimet
méltón elviselni.
Segíts! - belátni,
ha néha-néha
nincs igazam
nem kapcsol már olyan gyorsan,
mint régen
az agyam.
Adj! - türelmet,
hogy mindenkit meghallgassak
saját bajaimmal
másokat, fölöslegesen
ne zaklassak.
Adj! - erőt
a szenvedéshez,
békét, csendességet
ne érezzek
semmiben szükséget.
Ne hagyj! - hiúságot
bennem
deresedő hajam láttán,
s csillapítsd az érzést
mely szerint talán
púp vagyok egyesek
hátán.
Uram!
Rád lesz a legnagyobb
szükségem, érzem.
Ne hagyd! - hogy
magányos legyek
legyen velem
bíztató kegyelmed,
s már el is felejtettem
öregedésemet!
MI AZ ELŐNYE...? MÁRMINT ANNAK, HOGY MEGÖREGEDTÉL!!!
1. Az emberrablókat nem igazán érdekled.
2. Túszhelyzetben valószínűleg téged engednek el elsőként.
3. Senki sem várja el tőled, hogy bárhová is szaladj.
4. Amikor este 9-kor felhívnak, megkérdezik 'Nem ébresztettelek fel?'
5. Az emberek már nem gondolják azt, hogy hipochonder vagy.
6. Már nincs semmi, amit a nehezebb úton kellene megtanulnod.
7. A most vásárolt dolgaid már nem használódnak el.
8. Délután 4-kor is vacsorázhatsz.
9. Szex nélkül élhetsz, de a szemüveged nélkül nem.
10. Heves vitákba bonyolódsz a nyugdíjrendszerről.
11. Már nem kihívásként gondolsz a sebességkorlátozásra.
12. Már nem próbálod meg behúzni a hasad, bárki is jön be a szobába.
13. Együtt énekelsz a liftben a hangszóróval.
14. A szemed már nem lesz sokkal rosszabb.
15. Az egészségbiztosítónak befizetett összeg végre kezd kifizetődni.
16. Ízületeid pontosabb meteorológusok, mint a nemzeti időjárási szolgálat.
17. Titkaid biztonságban vannak a barátaidnál, mert ők sem emlékeznek rájuk.
18. Agysejtjeid száma végre kezelhető méretűvé csökkent.
19. Nem emlékszel, ki küldte neked ezt a listát.
20. És feltűnik, hogy kényelmed érdekében ennek a szövegnek NAGY a betűmérete.
Jolie Taylor:TÁNCOLNI KELL 
De jó lenne még égni,
s nem gyertyaként elégni.
Olykor mosolygó gyermekkorról álmodozom,
hol minden oly szép volt.
De hiába minden, szalad az idő,
s vele együtt kopik az erő.
Bár fejem felett elrohantak az évek,
bennem él még a gyermeki lélek.
Futni szeretnék még az élettel tovább,
hisz bennem él még a gyermeki vágy.
Táncolni kell egy életen át,
míg elalszik az utolsó gyertyaláng.
Táncolni, a nappal mámorában!
Táncolni, az élet viharában!
Táncolni, a sötét éjszakában!
Táncolni, ha mögötted árny van!
Táncolni, ha bánat ér!
Táncolni, a boldog könnyekért!
Táncolni, ha senki meg nem ért!
Táncolni, a szebb holnapokért!
Táncolni kell, porban, sárban!
Táncolni kell, a magányban!
Táncolni kell, a fényben!
Táncolni kell, sorsod erdejében!
Mert tánc nélkül nincsen élet.
Őszülő fejjel lassulnak már a lépések.
S dúdolgatjuk: de jó lenne még lépni,
s nem gyertyaként elégni.
MEGÖREGSZEM
(Részlet egy idős ír apáca naplójából)
Igen, Uram, érzem, megöregszem. Kérlek, őrizz meg engem mindentől, ami az öregeket kiállhatatlanná teszi. Védj meg a fecsegés hajlamától, ne engedd azt hinnem, hogy éppen én vagyok az, akinek minduntalan mindenkihez szólnia kell.
Add meg a hallgatás örömét, a belátást, hogy időnként nincsen igazam. Szabadíts meg attól a hiú vágytól, hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem. Tégy engem segítőkésszé, de ne legyek se zsarnok, se izgága. Adj türelmet, hogy meghallgassam mások szenvedését, és tégy pecsétet az ajkamra, ha egyre növekvő fájdalmaimról ejtenék szót.
Add, Uram, hogy higgadt és békességes legyek, ne furcsa, ideges, túl pedáns. Add, hogy belenyugodjam lassú testi-lelki fogyatkozásomba, hogy az embereket és a dolgokat elnézően ítéljem meg, ne pedig megkövesedett előítélettel. Add, hogy ne legyek szenvedélyes bírálója azoknak, akik engem nem szívlelnek. Add Uram, hogy ne őrködjem aggodalmasan jogaimon, hiszen tudom, hogy mindez semmiség a végtelen árnyékában. Add, hogy ne legyek mohó maradék örömeimben, hanem alázatosan engedékeny.
Végül ne engedj elmagányosodnom, hiszen tudod, nekem is szükségem van egy-két jó barátra
MILYEN ÉRZÉS ÖREGNEK LENNI?
A minap egy fiatal megkérdezte tőlem:
"Milyen érzés öregnek lenni?"
Nagyon meglepett a kérdés, mivel nem tartottam magam öregnek. Amikor meglátta a reakciómat, azonnal zavarba jött, de elmagyaráztam neki, hogy ez egy érdekes kérdés. És némi gondolkodás után arra a következtetésre jutottam, hogy az öregedés ajándék.
Néha meglepődöm azon a személyen, aki a tükrömben lakik. De nem aggódom sokáig ezek miatt a dolgok miatt. Nem cserélnék el mindent, amim van, néhány ősz hajszálért és egy lapos hasért. Nem szidom magam, ha nem vetem be az ágyamat, vagy ha túl sok "apróságot" eszem. Jogom van egy kicsit rendetlenkedni, extravagánsnak lenni, és órákig elmélkedni a virágaimon.
Láttam néhány kedves barátomat elmenni ebből a világból, mielőtt még élvezhették volna az öregedéssel járó szabadságot.
- Kit érdekel, ha úgy döntök, hogy hajnali 4-ig olvasok vagy számítógépes játékokkal játszom, és utána ki tudja, meddig alszom?
Táncolok magammal az 50-es és 60-as évek ritmusára. És ha utána sírni akarok egy elvesztett szerelem miatt... sírni fogok!
Végigsétálok a strandon egy olyan fürdőruhában, amely a pufók testemre feszül, és a bikinisek szánakozó pillantásai ellenére belevetem magam a hullámokba, és elengedem magam. Ők is megöregszenek, ha szerencsések...
..
Igaz, hogy az évek során a szívemet megviselte egy szerettem elvesztése, egy gyermek fájdalma vagy egy háziállat halálának végignézése. De a szenvedés az, ami erőt ad nekünk, és ami növekedésre késztet minket. A meg nem tört szív steril, és soha nem fogja megismerni a tökéletlenség örömét. Büszke vagyok arra, hogy elég sokáig éltem ahhoz, hogy a hajam megőszüljön, és hogy megőriztem ifjúságom mosolyát, mielőtt a mély barázdák megjelentek az arcomon.
Most, hogy őszintén válaszoljak a kérdésre, azt mondhatom:
- Szeretek öreg lenni, mert az öregség bölcsebbé, szabadabbá tesz!
Tudom, hogy nem fogok örökké élni, de amíg itt vagyok, a saját törvényeim, a szívem törvényei szerint fogok élni. Nem fogok gyászolni amiatt, ami nem volt, és nem aggódom amiatt, ami lesz.
A hátralévő időben egyszerűen csak szeretni fogom az életet, ahogyan eddig is tettem, a többit Istenre bízom.
Móra Magda: AZ ÚT FELÉN TÚL
Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.
A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.
Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró,
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat.
Ha elkerülted már a negyven évet,
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme!
Ha elkerülted a 40 évet...
NAGYAPA, HÁNY ÉVES IS VAGY? 
Egy este egy amerikai otthonban az unoka a nagyapjával beszélgetett aktuális eseményekről. Egyszer csak hirtelen megkérdezte:
- Nagyapa, hány éves is vagy?
A nagyapa így válaszolt:
- Hadd gondolkozzam egy kicsit... A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem. Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya. Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).
Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek. Nagyanyád és én összeházasodtunk, és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka. A "gay" tisztességes angol szó volt, amely elégedett, vidám és jókedvű embert jelentett, nem pedig homoszexuálist. Leszbikusokról sosem hallottunk, a fiúknak pedig nem volt fülbevalójuk. Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem. Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket. 25 éves koromig minden rendőrt és férfit "uram"-nak szólítottam, minden nőt pedig " asszonyom" -nak vagy "kisasszony"-nak.
Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek. Az én időmben, ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha áldott állapotban volt, a helyükre kísérték, és "ha kellett" megváltották a jegyet és odavitték neki. A férfiak a járdaszegély, a nők a házfal mentén mentek, a lépcsőn a nőé volt a korlát melletti oldal, elsőként lépett be a liftbe és onnan ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, amit akkor is megtett, ha a nő állt fel - hacsak egy pillanatra is - az asztaltól, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
Az én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány és a tisztaságé a férj számára. Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért. A fast food-ról azt hittük, azt akkor eszik az emberek, amikor sietnek. A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.
A time sharing azt jelentette, hogy a család másokkal együtt nyaralt, nem pedig idegenekkel közös nyaralót. Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve. Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH-s rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról). A "notebook" jegyzetfüzet volt. Az órákat naponta felhúzták. Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken. Gépeknél tartva, nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk. Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek. Ha valamin a Made in Japan szöveg volt, az rossz minőséget jelentett, és nem létezett Made in Korea, se Made in Taiwan, se Made in Thailand, még kevésbé Made in China.
Sosem hallottunk Pizza Hut-ról vagy McDonald's-ról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről. Olyan üzletek voltak, ahol 5-10 centért lehetett vásárolni. Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak. A chip szilánkot, szálkát jelentett, a hardware vasárut, software pedig nem létezett. Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
És most mondd, szerinted hány éves vagyok?
- Hát, nagyapa, több mint 200! - felelt az unoka.
- Nem, kedvesem, csak 70!
NYUGDÍJAS DAL
Elszaladtak az évek felettünk,
Csendes szívvel nyugdíjasok lettünk.
Felneveltünk gyermeket, családot,
Nyugdíjasként éljük a világot.
Nyugdíjasnak nincsen semmi vágya,
Csak, hogy boldog legyen a családja.
Szeretetben, békességben éljen,
Gyerekeik és unokák körében.
Nyugdíjasklub, hová összejárunk,
Benne szintén otthonra találunk.
Legyen minden együtt töltött óra,
Békesség és öröm hordozója.
Közöttünk már soknak nincsen párja,
Sajnos nincsen, aki hazavárja.
Ránk borul az éjszaka magánya,
Csendben ajkunk nyílik, csak imára.
Anyák, apák családot neveltünk,
Jóban, rosszban együtt éldegéltünk.
Imádkozzunk, kérjük Istenünket,
Özvegyen is segítsen bennünket!
Mi lehet a nyugdíjas dal vége,
Legyen köztünk a világon béke.
Adjon Isten még sok boldog évet,
Békességet, erőt, egészséget!
Óbecsey István: SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ne tegyétek Őket szűk odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ők is sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Óbecsey István : Szeressétek az öregeket - Videó
Link
Link
ÖREGAPÓ VALLOMÁSA
Leborulok most is eléd, hajlott háttal öregen,
megcsókolom lábad nyomát, mert még ma is szeretem.
Arcom ráncos, hajam fehér, szemem mégis rád ragyog,
szeretlek, te drága lélek, egyedül tiéd vagyok.
Egymás mellett kéz a kézben leéltünk egy életet,
akadt gond is, ám én mégsem bánom a sok éveket.
Szép volt minden perc és óra, amit szívem sose bán,
ma is áldott minden nap, mit Isten kegyesen mér rám.
Ifjúságom kiskertjének legszebb virága voltál,
szomorú, sötét napokra mindig fényt varázsoltál.
Meglátni és megszeretni téged csodálatos volt,
a két szemed ragyogása mindig új erőt adott.
Minden édes pillanatot megvilágít az a tűz,
amit hajdan megszerettem, ma is karjaidba űz.
Fiatalság heves lángja mindig a szemedben ég,
tekinteted mindent elmond, elolvad tőle jég.
Boldogságom szép virága, maradj mindig meg nekem,
légy az élet és a halál fénysugara lelkemen.
Hogyha eljön az én időm, te legyél majd ott velem,
ahol visszatalál hozzád ifjú, régi szerelmem.
AZ ÖREGEDÉS JELEI
1. Külön alszol a fogaidtól.
2. Megpróbálod kihúzni a redőket a zoknidból, amikor rájössz, hogy nincs is rajtad zokni.
3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.
4. Csak a második próbálkozásra tudsz kikelni az ágyból.
5. A "kimaradok éjszakára" számodra azt jelenti, hogy a kertben alszol.
6. A "boldog órák" szunyókálással telnek.
7. Nyaralni mész, de előbb fáradsz el, mint ahogy a pénzed elfogy.
8. A gyerekednek olyat mondasz, amit az anyád mondott neked, és amit mindig utáltál.
9. A súlyemelésről alkotott elképzelésed a "felállás a székből".
10. Jóval hosszabb idő alatt pihened ki magad, mint amennyi idő alatt elfáradtál.
11. Emlékezeted rövidül, panaszaid hosszabbodnak.
12. A noteszodban a legtöbb név úgy kezdődik, hogy "Dr".
13. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani.
14. A gyógyszerész a legújabb barátod.
15. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban.
16. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss.
17. Minden fáj. Ami meg nem, az nem működik.
18. Két órán át keresed a szemüveged, ami a fejeden van.
19. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak.
20. Már feladtad az összes rossz szokásodat, de semmi sem lett jobb.
21. Türelmesebb lettél, de ez tulajdonképpen csak fásultság.
22. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét
A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor a nénike megérkezik, megölelik egymást.
- De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! - szól a bácsi.
- De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap - válaszol a néni.
A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja, meghatódik a jelenet láttán, és odalép hozzájuk.
- Ne tessék haragudni, önök mióta házasok?
- Éppen 50 éve - hangzik a válasz.
- Remélem mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú.
A bácsi odalép hozzá, megfogja a vállát, és azt mondja:
- Fiatalember, maga ezt ne remélje, hanem döntse el!
Szabó Éva: INDULÁS ELŐTT
Csomagoljunk legyünk útra készen
mielőtt minden eltörik egészen,
hisz oly kevés mit vinni kell
egy ,,megérte" egy ,,hinni kell"
egy szerelemtől fényes pillanat
a sárba süppedt kő alatt
a sötétben egy résnyi fény
Élétől megsebzett remény
mert valami végérvényes rend kell
ha nagy útra készül már az ember
tudván, hogy akkor sem néz hátra
ha nevét valaki még egyszer elkiáltja.
Szádeczky - Kardoss György: NINCS IDŐD
Szoktál-e néha meg-megállni,
És néhány percre megcsodálni
A zöld mezőt, a sok virágot,
Az ezerszínű, szép világot,
A dús erdőt, a zúgó fákat,
A csillagfényes éjszakákat,
A völgy ölét, a hegytetőt?
Nem, neked erre nincs időd!
Szoktál-e néha simogatni,
Sajgó sebekre enyhet adni,
A hulló könnyeket letörülni,
Más boldogságán is örülni,
Meghallgatni, akinek ajka
Bánatra nyílik és panaszra,
Vigasztalni a szenvedőt?
Nem, neked erre nincs időd!
S ha est borul a késő mára,
Készülni kell a számadásra,
Mérlegre tenni egész élted,
Tettél-e jót, láttál-e szépet,
És nincs más vágyad csupán ennyi:
Nem rohanni, csak ember lenni,
Hiszen már látod a temetőt!
De most már késő!... Nincs időd!
Török Stenczer Enikő: NYUGDÍJAS NAPRA
- ISTENEM! Csak egy érintő kezet kérek!
Rohan az élet, s én nagyon félek.
Félek, hogy mit hoz majd a holnap,
Megmaradok-e tisztának, jónak?
Félek, hogy marad-e még könnyem,
S hitem, hogy mindezt szavakba öntsem?
Kulcsolhatom-e kezeim imára,
Lesz-e még erőm a napi munkára?
Könyörgök hozzád Istenem,
Segíts át a nehéz éveken!
És így szól az én Uram hozzám:
- Látod a fényt, ott a hegyek ormán?
Amott már kiderült az ég,
Szivárványszínekben káprázik és kék.
Ne félj, hisz melletted vannak, kik szeretnek,
Van hát értelme az életednek.
Unokák szeme tele csillogással,
Ha téged látnak!
Gyerekeid is szeretettel várnak,
Gondolatban ők a bajban is melletted állnak.
Akkor is, ha látszólag nincs idejük rátok,
Szeretetük talán így is láthatjátok.
Elszóltja őket a munka és az élet,
De ugye milyen jó érzés, mikor hazatérnek?!
Ha jó szóval, mosolyogva közelednek hozzád,
Én is látom olykor elégedett orcád.
- Nyisd ki hát szívedet, nyisd ki a világra,
Éld a napjaidat szelíd-boldogságba,
Járja át a lelked az igaz szeretet,
Legyen Áldott egész további életed!
Nyugdíjas induló
Link
Trojan, Johannes: AZ ÖREGKOR
Egy öreg arc tárul elém,
(Csak) búról, szenvedésről regél,
Barátságossága elapadt,
Csak a keserűség(e) maradt.
Ha reá nézel, elnémulsz,
A többiekkel elfordulsz,
Megváltoztatta az idő,
Mindene tűnt, mi volt dicső.
Betemette bú s (a) szenvedés,
Hiába éri napsütés.
Tavaszi fényt nem tükröz rég,
Csúnyává tette (az) öregség!
Egy öreg arc tárul elém,
Ragyog, mint az őszi napfény.
Derűs, tiszta, csendes és jó,
Vigaszt s bátorságot adó.
Búja békévé változott,
Reménye sose távozott,
Csodát tett (az) őszi napsugár,
Kinyílt újra tavasz immár
Arcán is, mely felragyogott,
Kedves hang felszította most
Az ifjúsága parazsát,
S tette széppé öreg korát!
Jolie Taylor: GYERMEKEIM, HA MÁR NEM LESZEK
Gyermekeim, ha már nem leszek,
fekete földbe engem ne temessetek!
Hamvaimat szórjátok majd szét,
ott ahol, lelketek békében él.
Ha lehunyom két szemem,
ott leszek, majd jó helyen.
Hamvamból nyíló virág leszek,
nyíljon rám majd szép szemetek!
Beszéljetek hozzám, ha nem láttok már,
hisz köztünk sosem lesz távolság.
Ha szerettetek fogadjatok szót,
ez a könnycsepp legyen az utolsó!
Gyermekeim, ha már nem leszek,
rám mosolyogva emlékezzetek.
Könnyet értem ne ejtsetek,
a lelkem mindig itt lesz veletek.
Utolsó utamon csak egyet kérek,
legyen köztetek mindig béke!
Az élet nélkülem megy majd tovább,
nekem már az út másik oldalán.
Szívetekben élek majd tovább,
ott nem fog fájni a magány.
De amíg lélegzem,
amíg még lát két szemem,
addig öleljetek s kacagjatok velem!
Túróczy Zoltán: TANÁCS
Ma még Tied körülötted minden,
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.
És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több mint összeomló kártyavár.
Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.
Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz,
Harmatként hulljon szerető szavad,
Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad
És soha többé szóra nem fakad.
Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget,
Ma törölhetsz verejtéket, könnyet:
Óh, most segíts, ha teheted!
Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy koranyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg többé soha már.
De ma még Tied körülötted minden,
És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs!
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.
Csak az lesz Tied, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér:
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Veled marad, s örökre elkísér...
Várnai Zseni: SZOLGÁLJ, SZÍVEM
Csak kis kitartás!- biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj, szívem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen,
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem bírom nagyon,
és este, ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.
Kicsit nehéz volt, jól tudod, szívem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen,
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok,
estére már milyen fáradt vagyok.
Szemem árkos és ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sírtam; eső után a föld
ilyen barázdált, csapzott, elgyötört...
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lágyan kisimul,
csak este, ha ágyamba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.
Csak kis kitartás, - kip-kop... pontosan,
holnap sikerül minden biztosan,
a félúton, szívem, jaj meg ne állj,
kip-kop... tovább is híven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
szív kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog...
csak este, este oly fáradt vagyok.
Sose pihentem, nem volt rá jogom...
Most meg-megállok s felfohászkodom:
- Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szívem, te meg szaladj, szaladj...
Csak kis kitartás, még egy hős iram,
fussunk dalolva bátran és vígan...
de este már a dal is csak dadog;
Áprily Lajos - IDÉZETEK
"Próbálgatom, tanulgatom,
hogy ne szeresselek nagyon.
Félelmetesek a viharok
s én romló törzsű fa vagyok."
/Védekezés/
"vádol a múlt és rémít a jelen,"
/Opitz Mártonhoz/
"Ó, hányszor hittem, szárnyamat kibontom,
ha hívó szél jön, messze tengeré,
és átrepülök túl a horizonton
távol derengő tengerek felé."
/Vadludak/
"Szédülni nem szabad,
zuhannod nem lehet:
szirten is rózsaág
vigyázza lelkedet."
/Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek/
"Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis - ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül."
/Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek/
"Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?
Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó meleg simogatást."
/Karácsony-est (Budapest,1960. december)/
"Az íróasztalnál egy ember állt,
mozgott, keresgélt, furcsán, lázasan -
s nem tudta, hogy már rég halottra vált."
/Ödön/
"S a szél reáhord szemfedőül
sötét földet, sötét mohát -
s a szépség ismeretlen arca
vég nélkül álmodik tovább."
/A márványunk meséje/
"Élünk Golgota-fellegek tövében,
vádol a múlt és rémít a jelen,
s halunk erdélyi szent Thermopylaeben
némán, büszkén, örökre névtelen."
/Opitz Mártonhoz/
"Késő. Meddő csatán a szárny kifáradt,
tél jön, fojtó, didergető homály.
S a pince torkán édes illat árad:
sötét mámort kínáló muskotály."
/Vadludak/
"Egy nap - megint egy nap, mely elveszett."
/Napló/
"Valamikor így mértem: évek, évek,
egy idő óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal sem mérek,
azt mondom: percek és pillanatok."
/Fogyó idő (1966. március 7./
"Öreg leszek, vénebb a téli napnál,
kedvem sötét lesz és hajam fehér.
S mint a csitult patak a torkolatnál,
lankadt szívemben meglassul a vér."
/A finálé/
"Minél idősebb egy fa, annál jobb a gyümölcse."
AHOGY IDŐSÖDŐM - AVAGY ÚJABB TAVASZ SZÜLETÉSE...
"Ahogy idősödöm, a tavasz eljövetele annál inkább elvarázsol
Ahogy idősödöm, annál több dolog varázsol el
Ahogy idősödöm, annál több tavasz van mögöttem, mint előttem
Ahogy idősödöm, annál több időt fordítok arra, hogy jobban értékeljek minden pillanatot és másodpercet
Ahogy idősödöm, annál inkább felfedezem a teremtmények szépségének csodáját, ami körülöttünk van minden tavasszal
Ahogy idősödöm, annál többet gondozom a növényeimet, virágaimat és azon kapom magam, hogy beszélek hozzájuk
Ahogy idősödöm, annál inkább hallgatom a madarak énekét, és hogy mennyire különböznek egymástól
Ahogy idősödöm, egyre több tavaszt kívánok
Ahogy idősödöm, belátom, hogy amikor fiatal voltam, nem így gondolkodtam
Ahogy idősödöm, hálát adok az Istennek, hogy megengedte, hogy egy újabb tavasz születését meglássam
Ahogy idősödöm, egyre többet jelentesz nekem Kedves Barátom azzal, hogy elfogadod szeretetemet!"
BÖLCSELETEK AZ ÖREGEDÉSRŐL
Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
Albert Schweitzer aláírása
Ha már nem tudunk gyerekesen viselkedni, akkor megöregedtünk.
Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában
Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van, akinek ez sem sikerül.
George Bernard Shaw
Az öregedés a szülők szükségszerű és elkerülhetetlen veresége gyermekeikkel szemben.
Jean Sasson
Keresd mindenben a középszerűséget, még a szépségben is. A kellem nem kopik el úgy, mint a szépség; annak belső élete van, s mindig megifjodik. Egy kellemes és jó asszony harminc év múlva is úgy fog tetszeni férjének, mint az első napon.
Jean-Jacques Rousseau
Olyan erőszakosak vagyunk, nem? Úgy félünk az öregedéstől, hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy legyen kivel megöregedni.
P.S. I Love You c. film
Te sosem fogsz megöregedni. Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több, és te attól még szebb leszel. Öreg csak az, aki már nem érez semmit.
Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában
A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, hogy az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést.
Gabriel García Márquez
Olyan nincs, hogy életkor. Az öregedéshez a naptárnak nem sok köze van.
Vavyan Fable - születési nevén Molnár Éva: Sárkánykönny
Az esztendők összeráncolhatják a bőrt, de az életbe vetett hitről való lemondás a lelket ráncolja össze.
(Samuel Ullmann)
Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.
Jókai Mór: Ötven év visszhangja
A ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye.
Angol nyelven: "Wrinkles should merely indicate where smiles have been."
Mark Twain: Following the Equator
Szeretet, méltóság, tisztelet: ezzel tartozunk az idősebb generációnak. Ferenc pápa katekézise
Link
Tisztelet az Éveknek, Biztonságot az Időseknek
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lelkem szirmai |
|
|
|
Címkék: összeházasodtunk, légkondicionálót, fölnevelkedtetek, nagyszüleitekkel, szomszédaitokkal, számológépekről, elmagányosodnom, elkerülhetetlen, mindannyiunknak, következtetésre, videokamerákról, szenvedélytelen, alkoholtartalmú, mobiltelefonról, mindannyiunkban, középszerűséget, előrehaladtával, fogyatkozásomba, kiállhatatlanná, mechanikusakról, gyermekbénulás, megváltoztatta, leszbikusokról, szunyókálással, gyermekkorában, homoszexuálist, vegyészmérnöki, hordozhatókról, bolondságaiból, videomagnókról, extravagánsnak, tulajdonképpen, perspektívából, rendetlenkedni, pengekorcsolya, ébresztettelek, idősek tisztelete, család egységét, idők változnak, öregek megért, nyugati országok, maguk kortárs, fiatalabb generációt, idősebb korosztályt, idősebbekkel szemben, kicsit gondolkodni, élet nehéz, nagyszüleitekkel vagy, idős szomszédaitokkal, ideje néhány, élethossznyi tudás, időn keresztül, TISZTELET AZ ÉVEKNEK, Antóni Sándor, ISMERETLEN ÁTOK, Bódi Irén, Breitner János, ÖREG FIÚ DALA, Csákányi László, Deli Enikő, MONDANÁ EL, Vasék Mária Valéria, Idősek Otthonában, Erdődy Elek, NAGY LESZEK, Erdődi Elek, EGYSZER MEGÖREGSZÜNK, Harold Schaumberg, Heltai Jenő, AMIKOR MEGÖREGSZÜNK, Juhász Gyula, URAM IDŐT, MÁRMINT ANNAK, HOGY MEGÖREGEDTÉL, Jolie Taylor, TÁNCOLNI KELL, MILYEN ÉRZÉS ÖREGNEK LENNI, Móra Magda, FELÉN TÚL, HÁNY ÉVES IS VAGY, Pizza Hut-ról, NYUGDÍJAS DAL, Adjon Isten, Óbecsey István, SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET, Szenvedtek Ők, Fáradtak Ők, Mikor Isten Közéjük, Elhívja Őket, ÖREGAPÓ VALLOMÁSA, ÖREGEDÉS JELEI, Szabó Éva, INDULÁS ELŐTT, Kardoss György, NINCS IDŐD, Török Stenczer Enikő, NYUGDÍJAS NAPRA, Legyen Áldott, Túróczy Zoltán, Várnai Zseni, Áprily Lajos, Opitz Mártonhoz, Élünk Golgota-fellegek, AHOGY IDŐSÖDŐM, AVAGY ÚJABB TAVASZ SZÜLETÉSE, Kedves Barátom, BÖLCSELETEK AZ ÖREGEDÉSRŐL, Albert Schweitzer, Erich Maria Remarque, George Bernard Shaw, Jean Sasson, Jean-Jacques Rousseau, Love You, Gabriel García Márquez, Vavyan Fable, Molnár Éva, Samuel Ullmann, Jókai Mór, Mark Twain,
|
|
Offline
